| Téma: Matematika |
|
| negyven rabló |
|
Sztem nincs fél kókusz. Darab van, mint ahogy darab a banán is!
Na mindegy! Tévedhettem is, de tetszett.  |
|
| menta |
|
|
hű, tényleg! ez jó! |
|
| Omniscient |
|
Valójában nem azonos értékűek azok sem. (Ez a másik "csel" )
A Rabló úr végeredménye tökéletes, csak a levezetésnél van egy pici pontatlanság...
alma = 10
banán = 1
kókusz =2
Mer'hogy a fél kókusz = 1, az utolsó sorban ..
|
|
| menta |
|
|
csak egy banánhéjon: ) |
|
| mackó |
|
Na, igazad van, a csomag banánon elcsúsztam ... 
Rabló uram, felületes szemlélő voltam! |
|
| menta |
|
hm, én is pont így dőltem be, mint 45. De a 40/44 a jó. És el is gondolkodtam, miért dőltem be. Mert a banán elfordítottan szerepel és azt nem néztem meg figyelmesen (áá, azt tudom) Látványban állandóan kiegészítjük a tudomásunkkal azt, amit látunk.
Ez az egyik csel, másik kicsit furcsa, hogy a kókusz is, és a banán is 1 értékű. |
|
| mackó |
|
Szerintem:
1 sor: Alma=10 (3x10=30)
2.sor: 10+2xBanán=18, azaz Banán=8/2=4
3. sor: 4-2xKókusz=2, azaz Kókusz=2/2=1
4. sor: 1+10+4=15 |
|
| negyven rabló |
|
Á, itt biztos van valami ravaszság!
sztem:
első sor: 3x1 alma = 30, vagyis 10/db
második sor: 1 alma/10 + 8 banán/1, vagyis 1 banán = 1
harmadik sor: 4 banán minusz 2 kókusz= 2, tehát egy kókusz =1
utolsó sor: 1+10+3=14
Jó? |
|
|
| Rendes Kis |
|
Science and Islam, Jim Al-Khalili - BBC Documentary
Közzététel: 2013. márc. 27.
Science and Islam, Jim Al-Khalili.
BBC Documentary
Science and Islam is a three-part BBC documentary about the history of science in medieval Islamic civilization presented by Jim Al-Khalili. The series is accompanied by the book Science and Islam: A History written by Ehsan Masood.
Episodes:
Part 1: The Language of Science
Part 2: The Empire of Reason
Part 3: The Power of Doubt
Part 1: The Language of Science:
Physicist Jim Al-Khalili travels through Syria, Iran, Tunisia and Spain to tell the story of the great leap in scientific knowledge that took place in the Islamic world between the 8th and 14th centuries.
Its legacy is tangible, with terms like algebra, algorithm and alkali all being Arabic in origin and at the very heart of modern science - there would be no modern mathematics or physics without algebra, no computers without algorithms and no chemistry without alkalis.
For Baghdad-born Al-Khalili this is also a personal journey and on his travels he uncovers a diverse and outward-looking culture, fascinated by learning and obsessed with science. From the great mathematician Al-Khwarizmi, who did much to establish the mathematical tradition we now know as algebra, to Ibn Sina, a pioneer of early medicine whose Canon of Medicine was still in use as recently as the 19th century, he pieces together a remarkable story of the often-overlooked achievements of the early medieval Islamic scientists.
Part 2: The Empire of Reason:
Physicist Jim Al-Khalili travels through Syria, Iran, Tunisia and Spain to tell the story of the great leap in scientific knowledge that took place in the Islamic world between the 8th and 14th centuries.
Al-Khalili travels to northern Syria to discover how, a thousand years ago, the great astronomer and mathematician Al-Biruni estimated the size of the earth to within a few hundred miles of the correct figure.
He discovers how medieval Islamic scholars helped turn the magical and occult practice of alchemy into modern chemistry.
In Cairo, he tells the story of the extraordinary physicist Ibn al-Haytham, who helped establish the modern science of optics and proved one of the most fundamental principles in physics - that light travels in straight lines.
Prof Al-Khalili argues that these scholars are among the first people to insist that all scientific theories are backed up by careful experimental observation, bringing a rigour to science that didn't really exist before.
Part 3: The Power of Doubt:
Physicist Jim Al-Khalili tells the story of the great leap in scientific knowledge that took place in the Islamic world between the 8th and 14th centuries.
Al-Khalili turns detective, hunting for clues that show how the scientific revolution that took place in the 16th and 17th centuries in Europe had its roots in the earlier world of medieval Islam. He travels across Iran, Syria and Egypt to discover the huge astronomical advances made by Islamic scholars through their obsession with accurate measurement and coherent and rigorous mathematics.
He then visits Italy to see how those Islamic ideas permeated into the West and ultimately helped shape the works of the great European astronomer Copernicus, and investigates why science in the Islamic world appeared to go into decline after the 16th and 17th centuries, only for it to re-emerge in the present day.
Al-Khalili ends his journey in the Royan Institute in the Iranian capital Tehran, looking at how science is now regarded in the Islamic world.
... www.facebook.com/peter.renner.54?fref=ufi |
|
|
|
|
|
|
| glens |
|
A komplex számok nagy segítséget jelentenek a matematikában.
Pl. a híres - és azóta már bizonyított - Nagy Fermat sejtés egyik speciális este, hogy az a^3 + b^3 = c^3 semmilyen a, b, c > 0 egész számra nem teljesül.
Ennek a bizonyítását több tíz oldalon - meglehetősen bonyolultan - bizonyította Gauss előtt valaki.
Gauss nem valós, hanem az n + mi alakú komplex számokra bizonyította be ezt a tételt (ahol n, m egész) nagyon egyszerűen és frappánsan.
És ennek - ugye - speciális esete, ha m = 0.  |
|
| glens |
|
|
Huhh, kit látnak szemeim?! |
|
| keresztkem |
|
A földön élő emberek intelligenciahányadosának összege állandó.A népesség visont egyre nő.
k.k. |
|
|
| Lajos bácsi |
|
Egy másik Pál jut ezembe róla. (Rózsa Pali bácsi, a BME-n oktatott matamatikát.)
Erre a kérdésre - mármint hogy milyen gyakorlati haszna van egy tételnek -így válaszolt:
"Hát kérdezik a vizsgán." |
|
| Rendes Kis |
|
Bizonyították Erdős Pál 80 éves sejtését
Valószínűleg sikerült megoldani Erdős Pál több mint nyolcvan éve felvetett sejtését, amelyért még anno 500 dolláros díjat tűzött ki maga a matematikus.
A probléma, hogy a számítógéppel végzett bizonyítás olyan bonyolult, hogy ember soha nem tudja ellenőrizni.
Alexei Lisitsa és Boris Konev, a Liverpool Egyetem két kutatója az, aki elérte az áttörést. Mielőtt megvizsgálnánk az ő bizonyításukat, nézzük, miről is szól
Erdős Pál elmélete.
... http://index.hu/tudomany/2014/02/19/bizonyitottak_erdos_80_eves_sejteset/ |
|
|
|
| keresztkem |
|
"Az ember gondolhatná, hogy a képzetes számok csak matematikai játékszerek, amelyeknek a valós világhoz semmi közük."
A HELYZET ETTŐL ROSSZABB!Miért?
Mert az "ember" tesz-vesz, csinál valamit--nem is hülyeséget--s eccercsak azt veszi észre
hogy NÉGYZETGYÖKÖT KÉNE VONNI EGY NEGATIV ELŐJELŰ SZÁMBÓL, teszem azt -36-ból.Hiszen például a NÉGYZETGYÖK(B2-4AC)-t kellene végrehajtani valahogy,mer' azér'--a fenébe is(!)-- a másodfokú egyenletet valahogy mégiscsak meg kellene oldani ugye, ha már nem csináltunk semmi törvénytelent. IGENÁM, DE NINCS OLYAN SZÁM amely négyzetreemelve NEGATIV EREDMÉNYT HOZ-na! Oszt' a gyökvonás jel alatt meg mégiscsak lett! Mit tesz erre az erőszakos, ámde végsőkig tehetetlen ember?
Aszongya, hogy NÉGYZETGYÖK(-36)=NÉGYZETGYÖK(+36)xNÉGYZETGYÖK (-1)! Zseniális, és akkó' gyököt von +36 ból, mer' aztat mán' lehet, a NÉGYZETGYÖK(-1)-et meg "kinevezi" imaginárius azaz KÉPZETES EGYSÉG-nek, s azzal nem bibelődik, mer' hijába is bíbelődne.És nagyvidáman dicsekszik, hogy az eredmény 6i!Pedig a frász tuggya hogy mi?
Megnyugtatásul. Nem ez az egy képtelenség az amit a 'zember a matematikában "kinjába'" csinál.Például a "szakadási" helyen "megintegrálja" a függvényt, ami ott épp' végtelen--és amit normális körülményerk közt nem szabadna--oszt' aszongya, hogy létrehozta a Dirac impulzus-t..meg ilyesmi...
keresztkem |
|
| Rendes Kis |
|
Az ember gondolhatná, hogy a képzetes számok csak matematikai játékszerek, amelyeknek a valós világhoz semmi közük. A pozitivista filozófia szempontjából azonban az ember nem tudja meghatározni, mi a valódi. Az összes, amit az ember tenni tud, hogy megkeresi a matematikai modellt, amely leírja az univerzumot, amelyben élünk. Kiderül, hogy egy matematikai modell, amely képzetes időt használ, nemcsak azokat a hatásokat jelzi előre, amelyeket megfigyeltünk korábban, de azokat is, amelyeket még nem voltunk képesek mérni, mindazonáltal más okokból hiszünk bennük. Tehát akkor mi a valós és mi a képzetes? A különbségtétel csak az elménkben létezik?
(Hawking, 2001)
... www.facebook.com/tony.takacs?hc_location=stream |
|
|